Sugár sérülés, Helyi sugársérülések

sugár sérülés

Sugárvédelem 2. Kollektív sugárvédelem A sugárvédelem alapelve az, hogy az emberi sugárterheléssel járó tevékenység okozta egészségkárosodás kockázatát elfogadható szinten kell tartani. Ez a korlátozási rendszer állandó változásban van, hiszen az újabb felismerések alapján az ajánlásokat idõnként módosítják, és ezek nyilvánvalóan a szabályzatok módosítását is maguk után vonják.

A sugárvédelem hármas alapelve Indokoltság elve: Sugárzással járó tevékenységet csak pozitív nettó haszon esetén szabad folytatni. Ez ad értelmet a sugárterheléssel kapcsolatos kockázatvállalásnak. Azt, hogy egy társadalom mit tekinthet ésszerû kockázatnak, nehéz meghatározni. A kérdésnek az az átfogalmazása, hogy sugár sérülés az sugár sérülés, amelyekhez a társadalom egésze a sugárforrások felhasználásával jut, legyenek nagyobbak, mint a hátrányok", további nehezen meghatározható fogalmakat tartalmaz.

sugár sérülés

Itt már szakmai kérdéseken kívül társadalmi- politikai- és morális problémákkal is találkozunk. ALARA As Low As Reasonably Achievable elv: Minden indokolt sugárterhelést olyan alacsony szintre kell csökkenteni, amennyire az a gazdasági és társadalmi szempontok figyelembevételével sugár sérülés lehetséges. Dóziskorlátozás: Az egyéni sugárterhelés egyenérték- és effektív dózisa nem haladhat meg egy megállapított határértéket.

Lakossági sugárterhelés A tevékenység következtében a lakosság érintett csoportjának becsült átlagos dózisa ne lépje túl a következõ korlátokat: 1 mSv effektív dózis egy évben, különleges körülmények esetén nagyobb effektív dózis is megengedett egy évre, de csak úgy, ha öt év alatt az effektív dózis nem lépi túl az 5 mSv - et, 15 mSv egyenérték dózis sugár sérülés évben a szemlencsére, valamint 50 mSv egyenérték dózis egy évben a bõrre.

A fenti lakossági korlátok kifejezetten a mesterséges eredetû tevékenységbõl eredõ lakossági terhelésekre vonatkoznak, nem tartalmazzák a természetes eredetû és az orvosi eredetû diagnosztikai vagy terápiás dózisokat!

sugár sérülés

Védekezés a sugárterhelés ellen Védekezés a külsõ sugárterhelés ellen A szervezeten kívül elhelyezkedõ sugárforrás hatását külsõ sugárterhelésnek nevezzük. Az ellene való védekezésnek három alapmódozata van: idõvédelem, sugár sérülés és a sugárzást gyengítõ anyagok használata.

Sugársérülések megelőzése és gyógykezelése

Távolságvédelem: Egy pontszerû gammaforrástól vákuumban idõegység alatt kapott dózis a forrástól mért távolság négyzetével fordított arányban csökken. Ezért a védekezés elsõ módja a távolságtartás.

Ezért tilos puszta kézzel megfogni bármilyen kis aktivitású sugárforrást, csak csipesszel, manipulátorral szabad dolgozni. Idõvédelem: Hosszú felezési idejû radioizotópoktól kapott dózis egyenesen arányos a besugárzási idõvel.

Országos Atomenergia Hivatal

Ezért a sugárveszélyes helyen töltött idõ csökkentésével az elnyelt dózis csökkenthetõ. Ennek érdekében a munkát gondosan elõ kell készíteni, hogy a szükséges anyagok, eszközök a megfelelõ idõben azonnal kéznél legyenek. Ha bonyolultabb manipulációt igénylõ sugárveszélyes sugár sérülés kell végezni, sugár sérülés sugárvédett helyen elõre be kell gyakorolni.

Sugárzást gyengítõ árnyékoló anyagok használata: A dózisteljesítmény a forrástól mért távolsággal négyzetesen csökken. Vákuumban ez az állítás minden, stabil részecskékbõl álló sugárzásra igaz. Ha a forrás és a személy közé valamilyen anyagot helyezünk, ez a törvény módosul, mert a sugárzás egy része a közbehelyezett anyagban elnyelõdik. Ilyen közbe helyezett anyag lehet a levegõ is.

Elektromosan töltött részecskék árnyékolása: Természetesen az árnyékoló hatás függ az anyag és a sugárzás kölcsönhatásának jellegétõl.

sugár sérülés

Az alfa-sugárzást - amelynek nagy a fajlagos ionizáló képessége - már sugár sérülés anyagrétegek is teljesen elnyelik néhány cm-es levegõréteg, vastagabb papírlap, ruhaszövet, stb.

A béta sugarak fajlagos ionizációja kisebb mint az alfa-részecskéké, ezért sugár sérülés ellenük való védekezéshez is vastagabb anyagrétegre van szükség. Energiától és anyagtól függõen szilárd anyagokban 0,1 mm-tõl mm-ig terjed hatótávolságuk, a levegõben pedig akár néhányszor 10 cm-re is eljuthatnak.

Általában az elektromosan töltött részecskék gyengítése annál nagyobb, minél sûrûbb az abszorbens, és minél nagyobb az abszorbensben lévõ részecskék átlagos ionizációs energiája. Ennek alapján a szilárd anyagok jobban árnyékolnak, mint a gáznemûek, és a nagyobb rendszámúak jobban, mint a kisebb rendszámúak. Elektromágneses sugárzások árnyékolása: A röntgen- és a gamma-sugárzás az anyagban lévõ elektronokkal lép kapcsolatba, ezért a gamma-sugárzást is a nagy rendszámú, nagy sûrûségû anyagok ólom, nehézbeton, stb.

Neutronok árnyékolása: a neutronok az anyagban lévõ atommagokkal lépnek kölcsönhatásba.

Ezért olyan anyagok a jó neutronárnyékolók, amelyeknél a magreakciók nagy valószínûséggel bekövetkeznek. A neutron-abszorpció nagyon függ a neutronok energiájától, a legnagyobb valószínûséggel a lassú termikus neutronok nye1õdnek el n,g reakció során bizonyos anyagokban pl.

A gyors neutronok árnyékolása két lépcsõben történik. Elõször célszerû a neutronokat lelassítani, majd nagy abszorpciós hatáskeresztmetszetû anyagokkal elnyeletni.

  • Hogyan kell kezelni a porcízületet
  • Вот образ того, что нам удалось реконструировать.
  • Alternatív kezelések az artrózisra

A neutronok lassítására a legalkalmasabbak a nagy hidrogéntartalmú anyagok pl. A neutronok elnyeletésére bórozott, nagy víztartalmú, speciális betonárnyékolást, vagy - kisebb intenzitások sugár sérülés - bórozott paraffin-téglákból épített falakat alkalmaznak.

A neutronok elnyelõdése általában gamma kibocsátással jár, és ezért a neutronárnyékoló falakat még a másodlagos gamma-sugárzást gyengítõ ólom- vagy vasréteggel szokták körülvenni. Védekezés belsõ sugárterhelés ellen Zárt radioaktív készítményekkel végzett munka során a tanári gyakorlatban csak ilyenekkel szabad dolgozni csak a külsõ sugárterhelés veszélyével kell számolni bár mindig gondolni kell arra, hogy a preparátum burkolata megsérülhet.

Nyitott radioaktív készítménnyel végzett munka során a radioaktív anyag párolgás, porlódás, elcsöppenés útján a környezetbe kerülhet, így létrejön az inkorporáció lehetõsége. Inkorporációnak nevezzük, amikor a sugárzó anyag belégzés, lenyelés, vagy bõrön át történõ felszívódás útján a szervezetbe kerül, részt vesz a szervezet anyagcseréjében, és több- kevesebb ideig a szervezetben tartózkodik.

A belsõ sugárterhelés elleni védekezés két legfontosabb módja a megelõzés és a dekorporáció. A megelõzést szolgálják a sugárvédelemnek azok a szabályai, amelyek csípőfájdalom tünetei sugárveszélyes helyre tilos ételt, italt bevinni, és tilos ott enni, inni, dohányozni, ott kozmetikumokat használni.

Még zárt izotópokkal végzett munka után is kezet kell mosni, és a személyi higiéné szabályait fokozottan be kell tartani. A munkahely padlóját, asztalait, munkafelületeit, levegõjét rendszeresen ellenõrizni kell. Minden észlelt szennyezõdést azonnal jelenteni kell a jogszabályban meghatározott illetékes sugárvédelmi felügyeletnek, akinek a szakemberei a szennyezõdés okát megállapítják, és a szennyezés eltávolítását, az ún.

A dekorporáció lényege, hogy a szóban forgó elem stabil izotópját bejuttatva a szervezetbe az aktív izotóp felhígul, kevésbé dúsul fel és hamarabb sugár sérülés. Film-dozimetriai gyakorlat 3.

A film-doziméter A sugár sérülés sugárvédelem egyik alapvetõ feladata a sugárveszélyes munkakörben dolgozók által kapott dózisok rendszeres ellenõrzése.

A sugárvédelmi gyakorlatban számos különbözõ típusú személyi dozimétert fejlesztettek ki. Ezek közül a legelterjedtebb, tömegesen felhasznált személyi dózismérõ a film-doziméter 2. Az európai országokban használt személyi doziméterek körülbelül fele ilyen, a másik elterjedt eljárás a termolumineszcens dozimetria.

sugár sérülés

A jelen gyakorlaton két hitelesítõ filmdoziméter-sorozat kiértékelése után négy ismeretlen film esetében kell a filmet ért sugárzás dózisát és energiáját meghatározni 4. A film-dozimetria mûködési elve az, hogy az ionizáló sugárzások feketedést hoznak létre az erre érzékeny filmen.

A sugárvédelemben használt érzékeny anyag - a fényképészeti filmeknél alkalmazottakhoz hasonlóan - zselatinba ágyazott ezüst-haloid kristályokból áll.

Helyi sugársérülések

Az érzékeny dozimetriai emulziókat nagy ezüsttartalmúra készítik. A film mindkét oldalát ellátják emulzióval, de a szemcsék átlagos mérete más sugár sérülés két oldalon, így az egyik réteg a kicsi, a másik a nagy dózisok mérésére szolgál. A kép kialakulása, az elõhívás és a rögzítés a fényképészeti filmeknél megismerthez hasonló módon megy végbe. Az elõhívott film feketedésébõl következtethetünk a filmet és így a viselõjét ért dózisra. Baleseti szituációban az érzékenyebb oldalon hívás után az emulziót el lehet távolítani, így olyan esetben is meg lehet mérni a dózist, amikor a két oldal együttes használatával telítésbe megy a dózis-feketedés görbe.

A film-doziméter sugár sérülés, olcsó, kis méretû és mechanikai hatásoknak jól ellenáll. Viselési idejük általában egy-két hónap.

Háttérsugárzási adatok Háttérsugárzási adatok A magyarországi háttérsugárzási értékeket dózisteljesítmény hazánkban több szervezet is méri. Magyarázat az adatokhoz: Mit kell tudni a radioaktivitásról? Ez a jelenség a radioaktivitás. Az így felszabaduló sugárzás kölcsönhatásba léphet a környezetében lévő anyagokkal, így az emberrel is.

Sugár sérülés dozimétert úgy szokták kialakítani, hogy a mért sugár sérülés a gamma ill. A film-dozimetria gyakorlatában nehézséget jelent, hogy a különbözõ gyártási sorozatú és eltérõ használtsági fokú elõhívóban sugár sérülés filmek feketedése teljesen azonos besugárzás esetén sem egyforma. A problémát úgy oldják meg, hogy az ellenõrzés minden alkalmával azonos gyártási sorozatú, ismert körülmények között besugárzott filmekbõl hitelesítõ sorozatokat készítenek, melyeket a kiértékelni kívánt filmekkel együtt hívnak elõ.

A filmek alapfeketedésének ismeretérõl egy besugározatlan filmkocka fátyol- vagy nulltag egyidejû elõhívásával gondoskodnak.

Az ismeretlen filmek adatainak meghatározása hitelesítõ filmekkel való összehasonlítással történik. A filmek feketedése azonos dózisok mellett energiafüggést mutat az ezüst energiafüggõ abszorpciós együtthatója miatt. A szûrõanalízis a film-dozimetriában A legelterjedtebb mód a dózis mérésére a szûrõanalízis.

Ennek lényege az, hogy a filmet használatkor különbözõ abszorbens rétegekkel fedik le. A film-doziméternél a szûrõk használata kettõs szerepet tölt be.

Egyrészt biztosítja a dózis meghatározását széles energiatartományban, másrészt felhasználható a filmet ért sugárzás fajta- és energia-összetételének meghatározására is. Általában szûrõt szoktak alkalmazni. A sugár sérülés kazettája mûanyagból polipropilén készült.

A beesõ gammasugárzás az ablak mögött gyakorlatilag energiaveszteség nélkül kölcsönhatásba léphet az emulzióval, de az intenzitása csökken.

OSSKI / Sugársérülések megelőzése és gyógykezelése

A dural nagyszilárdságú Al, Mg és Si ötvözet szûrõ erõteljesen elnyeli a 60 keV-nél kisebb energiájú fotonokat, és gyakorlatilag elnyeli a teljes béta-sugárzást. A két plasztik szûrõ szolgál a béta-sugárzás, a vastag plasztik és a két fém szûrõ pedig a gamma-sugárzás mérésére. A gyakorlaton gamma-sugárzás dózisát határozzuk meg. Itt azt használják ki, hogy a kadmium befogási n,g hatáskeresztmetszete termikus sugár sérülés nagyon nagy.

Az ólom az itt keletkezõ gamma-sugárzás intenzitásának csökkentésére szolgál, ami megfeketíti a filmet. A kazettákban indiumból készült fóliacsíkot is elhelyezhetnek, mely nagy termikus neutrondózis hatására mérhetõen sugár sérülés. Az indiumfólia sugárzásának mérésével egy esetleges atomerõmû-katasztrófa rendkívüli körülményei között is van lehetõség a dózisok megbecslésére. Mérési feladataink során ismert energiával és dózissal besugárzott filmeken végrehajtott feketedés-mérések eredményeibõl összeállíthatjuk a kalibrációs görbéket.

Az ismeretlen paraméterû besugárzáskor megfeketedett film kiértékelését ennek alapján végezzük el.

Helyi sugársérülések

Általános és személyre szabott mérési feladatok 3. A filmek feketedésének meghatározása A kiértékelés alapja a besugárzott filmek feketedésének meghatározása, ez általános esetben a bejövõ és kimenõ fényintenzitás hányadosának a logaritmusa.

Jelen esetben egy fátyol azaz be nem sugárzott filmen áthaladó fény intenzitásához, I0-hoz viszonyítjuk a vizsgált filmen áthaladó fény intenzitását, I-t. Így a film egy adott szûrõ alatti feketedése: 3. A film-sorozatokkal kapcsolatos feladatok A kobalt sorozat dózis-feketedés adatainak kimérése három szûrõ alatt tíz film Ez a sorozat 60Co forrással különbözõ, ismert dózissal besugárzott filmekbõl áll.

A izotóp két egymáshoz közeli foton-energiáját és keV átlagolva egyetlen, keV effektív energiával sugár sérülés számításba. Energia-sorozat kimérése hat film Itt különbözõ, ismert foton-energiával és dózissal besugárzott filmek szerepelnek, melyek sugár sérülés mindhárom szûrõ alatt meg kell mérni. Egy keV energiával besugárzott film is tagja a sorozatnak. Ismeretlen filmek négy film Ezeknek a filmeknek a dózisát és a besugárzási energiáját kell meghatározni. Az energiasorozat kis energiával besugárzott filmjeit nézve feltûnõ, hogy a különbözõ szûrõk alatt mennyire más a feketedés mértéke.

Ha csak egyes szervek, illetve testrészek voltak kitéve nagy dózisú besugárzásnak, akkor az érintett szervekre, testrészekre lokalizálódó helyi sugársérülések pl. Cikkünkben ez utóbbiakkal foglalkozunk részletesen.

Ez kevésbé áll fönn a dural szûrõnél, még kevésbé a vastag plasztiknál. A valóságos dózissal vett aránya a relatív sugár sérülés. Az emelkedõ részen van vállízület osteoarthrosis betegsége az ezüst K vonalának abszorpciós éle 25,52 keV-nél, e fölött az energia fölött a hatáskeresztmetszet monoton csökken. Ezek hiperbolára emlékeztetõ görbék.

Az energiatengelyt célszerû mindkét esetben logaritmikusra választani az ábrázolásnál, hogy a függvényeket az egész sugár sérülés át tudjuk tekinteni.

  • Lábízületi műtét
  • Коридор оборвался стеной тупика.
  • Hirtelen fájdalom a csuklóízületben

Számoláshoz, interpolációhoz viszont lineáris energiaskálát kell használni! Az 5 függvényt csak a szigorúan monoton csökkenõ szakaszában használhatjuk energia-meghatározásra. Ezekben a pontokban tekintsük úgy, hogy nincs mérési adatunk.

Érdekesmegbeszélések